Home Magyar Hirek Kereskedelmi Hirek Nutellás, tejszínhabos lángos? Amerikában ezt is el tudják adni a magyar büfések

Nutellás, tejszínhabos lángos? Amerikában ezt is el tudják adni a magyar büfések

0
Nutellás, tejszínhabos lángos? Amerikában ezt is el tudják adni a magyar büfések

A HVG.HU oldalán jelent meg egy érdekes cikk az amerikai – magyar üzleti lehetőségekről. A cikk szerzője Daczi Dóra megkérdezett néhány magyar vállalkozót és a New York-i Főkonzulátus gazdasági attaschéját arról, hogy érdemes-e az USA-ban vállalkozni. Az AmHunCham NY szeretné a cikket idézni, s elsősorban tagjai számára, de más érdeklődőknek is a figyelmébe ajánlani.

Mások írták – mi idézzük

Megkérdeztünk néhány Amerikában dolgozó magyar vállalkozót és a konzulátus gazdasági attaséját, érdemes-e kürtőskalácsos és lángosos food truckot vagy kis ételbárt üzemeltetni a tengerentúlon.

Mindannyian rendszeresen találkozunk olyan történetekkel, amelyek külföldön dolgozó, magyar ételeket kínáló vállalkozók, lángososok, kürtőskalácsosok sikeréről szólnak. Ám nem mindegyik ilyen próbálkozás sikertörténet: hiába kapott óriási hírverést néhány éve egy queensi kürtőskalácsos bolt, illetve egy manhattani lángosos food truck, azóta mindkét vállalkozás bezárt. Cikkünkben azt járjuk körül, hogy érdemes-e az Egyesült Államokban belefogni magyaros büfék üzemeltetésébe.

Általános szabályként elmondható, hogy a kezdő kiadások jelentősek. „A külföldiek számára a három fő kihívást jellemzően a vízum megszerzése, a külföldi adószabályok megértése és esetenként a bankszámlanyitás jelentheti. Nagyon sok múlik azon is, mely államban kezdi meg tevékenységét a cég, ugyanis óriási különbségek lehetnek köztük” – mondta a hvg.hu-nak Czakó Judit, a New York-i Magyar Főkonzulátus gazdasági attaséja.

A vállalkozási környezet ugyanakkor általában kedvező a tengerentúlon: a tulajdonosoknak és a menedzsereknek nem kell állandó bejelentett lakhellyel rendelkezni az USA területén, az egyéni vállalkozás alapítása pedig nem igényel kormányzati díjfizetést, csak könyvelést. A konzulátus munkatársa szerint ugyanakkor „a hosszú és költséges piacra lépési előkészületekre áldozni képes vállalkozások tudnak labdába rúgni az Egyesült Államokban. Az előbbieken túl fontos a tényleges, személyes jelenlét a piacon, a terméket vagy szolgáltatást bevezetni és eladni távolról, azaz Magyarországról nem rejt túl sok sikert magában.”

Magyar lángos Manhattanben

A manhattani lángosos az irodisták ebédbeszerzési szokásaira alapozva food truckkal rótta a belvárost, és a Facebookon is közzétette, mikor és hol fog felbukkani. Háromfajta lángost kínált (fokhagymás-sajtos-tejfölöset, ötszínű kaliforniai paprikával megszórtat, és egy szűzpecsenyés-savanyú uborkás-jalapeno paprikás változatot. Ráadásképp töltött káposzta, borsófőzelék, debreceni és egy New Jersey-i farmról származó mangalicakolbász is szerepelt a furgon választékában. Úgy tűnik, sem a választék, sem a jó sajtó nem volt elég ahhoz, hogy nyereséges legyen a vállalkozás.

Eldöntendő kérdés, hogy vajon a lángos ismertsége előnyt vagy hátrányt jelent-e az értékesítésénél. A hungarikum ugyanis „kanadikum” is; Észak-Amerikában fried dough néven a fesztiválok kedvenc étke, Kanadában pedig már 1978-ban étteremláncot alapítottak rá. Ott olyannyira nemzeti ételnek számít, hogy Obama beiktatásakor is ezt szolgálták fel a kanadai nagykövetségen. (Kapcsolt képünkön maga Obama is épp lángost fogyaszt.)

Kürtőskalács Queensben

A queensi kürtőskalács-boltban viszont kuponokkal igyekeztek a vásárlókat becsábítani, hiszen sokan azt sem tudták addig, mi fán terem ez az étel. Nagyjából hazai árakon kínálták a kürtőskalácsot, darabját 4 dollárért, melyet a vevők elfogadhatónak is találtak. A kalácsokat itthon szokatlannak számító fűszerekkel, például gyömbérrel és szezámmal is ízesítették. A netes kommentelők között azonban sok akadt, aki szerint a termék gyenge, az üzleti ötlet pedig szegényes volt. A világ minden tájáról származó ételeket kínáló metropoliszban ugyanis igény van a történetmesélésre és a barátságos körítésre is ahhoz, hogy a helyiek rendszeresen visszajárjanak egy nem amerikai ételt kínáló helyre.

Egy harmadik magyar vállalkozó Brooklynban egy plázában próbálkozott kürtőskaláccsal, ő a bérleti díját sem tudta kitermelni. Mivel a tulajdonosok nem nyilatkoznak a kudarcról, ezért csak sejthető, hogy a termékek jellege és az üzleti terv hiányossága állhat a bukás mögött.

Who is Hung(a)ry? Irány Kalifornia!

Varga Regina a Maglódi úti vendéglátó szakközépiskola elvégzése után Amerikában a szállodaiparban helyezkedett el, és 30 hotelért felelős értékesítési tanácsadóként dolgozott, amikor 2013-ban autóbaleset érte. „A hátfájás miatt nem tudtam visszamenni dolgozni, nagyon elkeseredtem, hogy mi lesz velünk. A foodtruck-trend akkoriban kezdődött, a lángost pedig azért választottam, mert egyrészt nagyon szeretem, másrészt alacsony az előállítási költsége, és az elérhető bevétel szempontjából ez a termek tűnt a legkevésbé rizikósnak. Ha nem jön be, csak liszt meg élesztő a veszteség” – mondta Regina, aki a food truckot kislánya segítségével Who is Hung(a)ry?-ra keresztelte.

A vállalkozó egyébként megerősítette az attasé véleményét, hogy a kezdő kiadások igen jelentősek. Bár az engedélyek nem kerülnek sokba, „a food truck bérlését, mely havi 2 ezer dollárba (csaknem 600 ezer forintba) kerül, az elején egyszerűen nem lehet kitermelni. Egy saját büfékocsit építeni pedig a magyar áraknál sokkal drágábban, úgy 26 és 100 ezer dollár (azaz 7-28 millió forint) közötti költséggel lehet.” Ehhez adódnak még hozzá olyan havi kiadások, mint a parkolóhely bérlése (500 dollár), a propángáz (250 dollár), a biztosítás (300 dollár), a nyersanyagok ára, no meg a bérköltség. Bár Regináék a kaliforniai Sacramentóban vállalkoznak, a kb. 15 fokos „hideg” már elég ahhoz, hogy ne legyen érdemes kinyitniuk a téli időszakban, de a nyári esők is jelentősen nehezítik az értékesítést. Ők emiatt a rendezvényekre, fesztiválokra álltak rá. „Minden adagot kétszer kell keleszteni, és bizony volt már olyan fesztivál, ahol négy órán belül kb. 200 lángos fogyott el.” A kedvenc a szalonnás verzió, de az epres és a nutellás-tejszínhabos változatot is szeretik az amerikaiak. „Ugye milyen szörnyen hangzik? Pedig nagyon finom” – nevet Regina.

A siker viszont nem lehetetlen, még ha nem is feltétlenül a büfékocsi műfajában a legvalószínűbb. Czakó Judit szerint „az elmúlt időszakban láttunk nagyon sikeres magyar borexportőrt például New Yorkban, akinek köszönhetően a furmint szó már nem cseng idegenül egyes manhattani éttermek szókincsében.”

Szerző:Daczi Dóra HVG

Az eredeti cikk itt jelent meg. 

About Author

LEAVE A REPLY