A magyar kormány áprilisban új Nemzeti Exportösztönzési stratégiát fogadott el. Ennek legfontosabb pontjaira szeretné az AmHunChamNY honlapja felhívni olvasói figyelmét.
Az 1171/2019. (IV. 1.) számú kormányhatározat “a hazai vállalkozások külpiaci sikeressége érdekében szükséges exportfejlesztési intézkedésekről” címet viseli. Többek között a stratégiában kiemelt helyen említik, hogy a kormány “egyetért azzal, hogy Magyarország versenyképességének megőrzése, illetve annak további erősítése szempontjából kiemelt fontosságú a hazai vállalkozások export részarányának növelése”.
Az új NEMZETI EXPORTSTRATÉGIA
A határozat rögzíti, hogy a célok elérése érdekében “szükséges – különösen a következő – nagy növekedési potenciállal rendelkező szakágazatok és termékkörök exportjának kiemelt támogatása, különös figyelemmel arra, hogy a digitalizáció minden rendszert átható, átfogó jelenség, mind az export árualap, mind az exporttechnikák tekintetében kiemelt figyelmet érdemel”
A Stratégia kiemelt ágazatai:
-
-
az egészséggazdaság tekintetében az orvosi diagnosztikai eszközök és berendezések, a traumatológiai implantátumok, a traumatológiai és radiológiai termékek, a biotechnológia, valamint a gyógyszergyártás,
-
az élelmiszergazdaság tekintetében, a hús- és baromfi termékek, valamint a zöldség-gyümölcs tartósítóipari termékek,
-
az építésgazdaság tekintetében a mérnöki szolgáltatások és innovatívépítőipari megoldások,
-
a mezőgazdaság tekintetében a mezőgazdasági szaporítóanyag, a mezőgép-gyártás és az agrárinformatika,
-
a kreatív ipar tekintetében a divat- és designtevékenység;
-
A kormányhatározat több feladatot is kijelöl, így
- dolgozzák ki a hazai vállalkozások külföldi beruházásainak támogatásával kapcsolatos kormányzati támogatási eszközrendszer részleteit, és mérjék fel annak forrásigényét, valamint – a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel – bevezethetőségének ütemezését,
- dolgozzák ki a hazai vállalkozások export törekvéseit segítő nemzetközi fejlesztési koncepciót, és határozzák meg annak forrásigényét, valamint – a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel – bevezethetőségének ütemezését,
- dolgozzák ki a hazai vállalkozások exporthoz kapcsolódó költségeinek támogatását célzó finanszírozási konstrukciót
- vizsgálják meg a külkereskedelemhez kapcsolódó forgalomba hozatali engedélyeztetési, ellenőrzési és tanúsítási eljárások jogszabályi környezetét, valamint hatósági gyakorlatot, és amennyiben szükséges, tegyenek javaslatot azok egyszerűsítésére
- vizsgálják meg a hazai felsőoktatási kapacitásokat azok exportot támogató képességei szempontjából, és dolgozzák ki a felsőoktatás és a hazai vállalkozások közötti koordinált exportpiaci fellépés programját,
- vizsgálják meg a hazai startup vállalkozások külpiaci bevezetését támogató inkubációs program lehetséges helyszíneit, és mérjék fel annak költségigényét, valamint a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel bevezethetőségének ütemezését,
- vizsgálják meg, hogy milyen eszközökkel segíthető a hazai vállalkozások mintatermékeinek külpiacra juttatása, és mérjék fel ennek költségvetési igényét, valamint a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel bevezethetőségének ütemezését,
- vizsgálják meg – hazánk mezőgazdasági szaporítóanyag, talajjavító szer, agrárinnovációs és vízgazdálkodási képességeinek bemutatására alkalmas – mintafarmok létrehozásának lehetséges helyszíneit, és mérjék fel annak költségigényét, valamint a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel bevezethetőségének ütemezését,
- vizsgálják meg a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság kezelésében lévő tőkebefektetési alapok, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Corporation) tanácsadási alap hatékonyságát, és amennyiben szükséges, tegyenek javaslatot a működési elvek módosítására,
- vizsgálják meg az exportfejlesztési és -segélyezési eszközrendszer működésének hatékonyságát és eredményességét.
A stratégia szövege ide kattintva elolvasható
Forrás: eGov Hírlevél