A jövő évi költségvetés Magyarországon

A kormány benyújtotta a 2017. évi költségvetés tervezetét. Az első elemzések, és ezt a kormány sem igyekezett cáfolni, arról szóltak, hogy a kabinet elengedte a gyeplőt, és választási költségvetés készült. Az oktatásra, egészségügyre és a társadalombiztosítási, jóléti kiadásokra 592 milliárd forint többletet szánnak – a nemzetgazdasági miniszter bejelentése alapján. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy lesz-e „osztogatás” a jövő évben.

Az osztogatás az, amit a lakosság is érez

Nyilvánvalóan nincs egzakt definíciója annak, hogy mikortól tekinthető egy költségvetés választási költségvetésnek. Ugyanakkor összegyűjthetőek azok a momentumok, amelyek erre engednek következtetni, így:

  • a korábbi évek tendenciájától eltérően növekvő költségvetési hiány;
  • a nagyobb ellátórendszerek számára többletforrások biztosítása;
  • a háztartások helyzetének javítása;
  • a bérek – nem csoportokat érintő – nettó értéknek javítása.

Első látásra ezeknek a feltételeknek megfelel a jövő évi büdzsé, hiszen míg 2011-ben 5,5 százalék felett volt a hiány mértéke, 2012-től kezdve a tavalyi évig átlagosan 2,3 százalékos hiány teljesült. Sőt 2015-ben a deficit csak 2 százalék lett, és az idei évre is 2 százalékot terveztek.

Jövő évre azonban 2,4 százalékos hiánycéllal számolnak, amely 0,4 százalékponttal magasabb, mint a tavalyi évben volt. Ez, illetve a jövő évre prognosztizált 3,1 százalékos gazdasági növekedés számításaink szerint egy 460 milliárd forintos mozgásteret jelentett.

Az magasabbra tervezett költségvetési hiányból, valamint a vélelmezett gazdasági növekedésből juttat most a kormány a nagyobb ellátórendszereknek. Az oktatásra, az egészségügyre és a társadalombiztosítási-, jóléti szolgáltatásokra összesen 592 milliárd forinttal terveznek többet. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem jelent feltétlenül nettó többletet, hiszen ha a bérek növekednek, akkor az azt terhelő adók, járulékok beáramlanak a költségvetésbe.

Oktatás, egészségügy növekszik, de nem úgy

Elsőre úgy tűnik, hogy az állam konszolidálni akarja ezeket a problémás területeket. Ha alaposabban megnézzük a számokat, akkor már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Az oktatásnál 17%-os növekményt találunk, ami még a GDP-hez viszonyítva 0,47 százalékpontos növekedést jelent.

koltsegvetes1

Ugyanakkor ez valójában két területen következik be. A felsőfokú oktatásnál, és az egyéb oktatási feladatoknál (az oktatást kiegészítő szolgáltatások: pl. étkeztetés, szállítás, bentlakásos elhelyezés, valamint az oktatási kutatások és módszertani tevékenységek szakigazgatása, megszervezése, működtetése és fejlesztése tartoznak ide). Érdemi előrelépés az alapfokú oktatásnál nincsen, ott csupán 4%-os a források bővülése.

Álláspontunk szerint ezek a többletforrások nem alapozzák meg az oktatásban azt a minőségi változást, amelyért az elmúlt hónapokban küzdöttek a civil mozgalmak és szakszervezetek.

Az egészségügy területén 12%-os forrásbővülést ígérnek, amely minimális emelkedést jelent a GDP-hez viszonyítva. Ha a kiadási oldalon belül nézzük, akkor valójában még csökken is az erre a területre fordított pénzek aránya. 2016-ban a tervek szerint a kiadások 9,5%-a megy el az egészségügyre, jövőre már csak 9,4%.

koltsegvetes2

A kórházi tevékenységek kivételével nem látszik, hogy érdemi bővülés lenne ezen a területen, és ez utóbbi is csak arra elegendő, hogy a korábbi béremelések fedezete meglegyen, illetve talán konszolidálni lehessen a tartozások egy részét.

Jóléti kiadások még csökkenek is

A kormány bár büszke volt rá, hogy növeli a társadalombiztosítási és jóléti kiadásokat, valójában a GDP-hez, vagy a teljes kiadásokhoz viszonyítva ennek a csökkenése következik be.

koltsegvetes3

A háztartások számára akkor lenne érzékelhető az osztogatás, ha az a mindennapi kiadások között megjelenne. A szociális juttatások, nyugdíjak terén nem lesz érdemi emelkedés. A kabinet a nyugellátások esetében a 0,9%-os emelés miatt még magyarázkodni is kényszerült.

A bérek esetében sem várható nagyobb bérfelzárkózás. A költségvetésből és a konvergencia programból az olvasható ki, hogy jövőre a nettó átlagkereset változása kisebb mértékű lesz, mint idénre tervezték. 2016-ban ugyanis 5,6%, míg jövőre 5,1% a tervezett.

Az adótörvény-változások eddig ismert tervei alapján érdemi segítség a családok számára az áfa egyes termékeket érintő csökkentése lesz. Ez a kormány számai szerint 35-40 ezer forint/háztartás éves megtakarítást jelenthet. Az általunk végzett számítások alapján– figyelembe véve, hogy az UHT tejet nem érinti az ÁFA csökkentése – ez inkább 20 ezer forint/háztartás/év körül alakul majd. Ez havi szinten 1700 forint körüli megtakarítás lesz.

A költségvetési kiadások növekedései között az egyik legnagyobbat a lakásépítési támogatások jelentik. Jövőre a CSOK miatt 211 milliárd forintot szánnak erre. Ugyanakkor ez csupán a társadalom szűk részét érinti majd, ezért általános hatása a családokra nem lesz, miközben rendkívül magas kiadást jelent.

A jövő évi költségvetés bár első látásra osztogatásnak tűnik, mégsem hoz majd jelentős életszínvonal javulást. Az alapvető élelmiszerek egy részének árcsökkentése, a kétgyermekes családoknak járó adókedvezmény növekedése, és a CSOK összességében nem helyettesítik azt, amit a bérek alacsony színvonala okoz. Ráadásul mindezt úgy történik, hogy politikailag az egyik legaktívabb társadalmi csoport, a nyugdíjasok számára érdemi javulás sem várható, hiszen a várható inflációnak megfelelő (0,9%-os) emelést kapnak csupán.

Az oktatás és az egészségügy terén ezek a kiadási összegek nem jelzik, hogy minőségi javulásra lehet számítani. Az ezeken a területeken meglévő elégedetlenséget tulajdonképpen még kezelni sem akarja a kabinet.

Budapest, 2016. május 4.

Forrás: Demokrata Info  / Policy Agenda

Vélemény, hozzászólás?