Home Magyar Hirek Események, Konferenciák CSOLTÓ GÁBOR: SZOLGÁLTATNI ÉS HELYRE ÁLLÍTANI A TÖRVÉNYESSÉGET

CSOLTÓ GÁBOR: SZOLGÁLTATNI ÉS HELYRE ÁLLÍTANI A TÖRVÉNYESSÉGET

0
CSOLTÓ GÁBOR: SZOLGÁLTATNI ÉS HELYRE ÁLLÍTANI A TÖRVÉNYESSÉGET

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendkívüli küldöttgyűlést tartott. Információink szerint a jelenlévők egyhangúan elfogadták Krisán László elnök május 31-i hatállyal történő lemondását a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki posztjáról. A rendkívüli küldöttgyűlés a jelenlévők 94,6 százalékának igen szavazataival 2 évre Csoltó Gábort, a BKIK Ipari Tagozat elnökét választotta meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé.

SZOLGÁLTATNI ÉS HELYRE ÁLLÍTANI A TÖRVÉNYESSÉGET

Csoltó Gabor a BKIK új elnökeCsoltó Gábor személyében mától új elnöke van a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának. Az új vezető csak ebben a tisztségében friss ember, a kamarában régi motoros – eddig az Ipari Tagozatot vezette. Első elnöki interjúját a Blogstarnak adta, amelyben jelezte, hogy a kamarának a jövőben szolgáltató szervezetként kell működnie és fejleszteni kell a vállalkozók számára díjmentes területeket. Céljai között szerepel továbbá a kamara törvényes működésének helyreállítása is.

– Pár perce választották meg nagy többséggel a BKIK elnökének, gratulálunk. A vezetőcsere érdekessége, hogy az eddigi elnök, Krisán László éppen az országgyűlési választás másnapján mondott le. Ha nem ez az eredmény születik, akkor marad Krisán?
– Először is köszönöm a gratulációt. Valóban frissen választott elnök vagyok, de nem friss, hanem régi motoros a kamarában. Egyébiránt Krisán László lemondásának semmi köze a választásokhoz, nincs politikai áthallás a dolog mögött. Lemondásával egy folyamat végére értünk, ami békésen zajlott, s minden bizonnyal békésen is folytatódik.

– Ha nincs politikai ok, akkor mért volt szükség új elnökre?
– A BKIK egy két évvel ezelőtt kezdődött, elég kritikus korszakot igyekezett felváltani és új szeleket beengedni. Az ezt megelőző korszaknak voltak bírálható gazdasági és egyéb vonatkozásai. de kétségtelen, hogy elindult egy megújulási folyamat. Ez Kiss Zoltán elnök úr személyéhez kötődött, aki azonban – külső támadások miatt – sajnos szintén rövid ideig tudott csak regnálni. A támadások azért érték, mert nem számolta föl a múltat. A dolog pikantériája az volt, hogy miközben negatív hírek jelentek meg rólunk a nyilvánosságban, a BKIK nem mozdult. Parragh László úrnak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének ugyanis az volt a kérése, hogy ne reflektáljunk, ne legyen háború, majd ő rendezi ezeket a problémákat. Aztán egy váratlan fordulattal ő is elkezdett minket kritizálni. A vége az lett, hogy az elnökség feladta, lemondott.

– És következett az újabb választás…
– Igen, Krisán László lett az elnök és az sem titok, hogy Parragh úr támogatásával. Tevékenységét bizalommal szemlélte a kamara. Nyilvánvaló volt, hogy kívülről jött vezetőként meg kell ismernie a kamarai sajátosságokat. Azt a konzervatív, demokratikus légkört, ahol nem lehet csinálni hamar nagy forradalmat.

Ezért az elnökség mintegy hat hónapon keresztül folyamatos támogatásáról biztosította őt. Fél év után viszont egy elnökségi ülésen többen szembesítettük azzal, hogy nem jó irányba megy a kamara. Innentől kezdve voltak vitáink.

– Mi lett volna a jó irány?
– Az alulról építkező kamara legfontosabb feladata a budapesti vállalkozások érdekeinek képviselete. Bár a kamara deklaráltan nem politikai szervezet, a politikával mégis jó kapcsolatot kell tartania, közvetítenie kell számára a gazdaság érdekeit. A kamara köztestületként – ilyen például a Magyar Tudományos Akadémia is – nemcsak a tagjait képviseli, hanem az egész fővárosi gazdaság szereplőinek érdekeit. Krisán László nagyvállalati formában képzelte el a kamara működését. Olyan bonyolult struktúrát gondolt ki, amely nem volt vállalható és semmi értelme sem volt. Ez volt a véleménykülönbség alapvető oka.

– Nem lehetett jobb belátásra bírni?
– Személyes példa: a közös munka folyamán 4-5 alkalom volt, amikor alapos megbeszéléseken sikerült a korábban már meghirdetett véleményét megváltoztatni. Nem sikerült azonban a közös utat előre megtervezni és közösen haladni rajta. Ezzel nemcsak én voltam így, hanem a kamara vezetésének jelentős része.

– Elefánt volt a porcelánboltban?
– Kicsit igen.

– Parragh úr mit szólt ehhez, hiszen az ő emberéről volt szó?
– Nehéz helyzetben volt, hiszen intenzíven bábáskodott Krisán elnökké választása körül, így számára rögös volt az út visszafelé. Az első időkben beavatkozni sem volt hajlandó, később a véleménye már közeledett a miénkhez, noha talán teljesen sohasem fogadta el azt.

Mi továbbra is szeretnénk együttműködni az MKIK-val és Parragh úrral, baráti érzéseket ápolni és közös célokat kitűzni. A bizalom iránta megvan, kérjük, hogy az MKIK részéről is legyen meg ugyanez felénk. Beleszólást a saját területünkre ezért csak óvatos tanács formájában szeretnénk kapni, amit bizonyára meg fogunk fogadni.

Most is vannak olyan pletykák, mely szerint be akarnák szántani a budapesti kamarát. Ezeket a szóbeszédeket azonban mi valóban pletykának tekintjük.

– Parragh László szerint jogszabálymódosításra van szükség a BKIK megújulásához. Mit tartalmaz ez a módosítás?
– Sajnos, nem tudjuk. Az MKIK elnöke szerint előkészítés alatt van egy olyan jogszabálytervezet, amely a szabad mozgásunkat – amelynek eredménye volt például az új elnökválasztás is – lehetetlenné teszi. Másrészről annak is örülnénk, hogy – ha egyáltalán szükség van erre – a bennünket érintő jogszabályváltozásokat mi is véleményezhetnénk, alakíthatnánk.

Az elfogadhatatlan a BKIK számára, hogy egy vállalatszerű működés következtében ne legyenek önálló gondolatai, ne születhessenek alulról jövő kezdeményezések. Kamaránk legnagyobb előnye, ha valami nem jól működik, akkor azt önmaga felismeri és korrigálja.

Ennek a városnak ugyanis legalább 250 ezer vállalkozója van, akiket képviselni kell. Napjainkban 3500 tagunk van, ami olyan gyenge teljesítmény, amin a legsürgősebben változtatni kell. Ez – tetszik vagy sem – ugyanis azt mutatja, hogy a vállalkozások érdemtelennek tartják a kamarát arra, hogy tagjaivá váljanak.

A BKIK-nak értékelhető, hasznos szolgáltatást kell nyújtania a kisvállalkozók számára, el kell érni a középvállalkozókat és – rendkívül nehéz lesz – de a multik számára is fontosnak kell lennünk. Vannak stratégiai partnerek: a Főváros, a vegyeskamarák, s más érdekképviseletek. Velük szintén javítani kell az együttműködés hatékonyságát.

– Azt mondják, a Főváros nélkül nincs kamara. Igaz ez?
– Valójában nincs. Nélküle nem működhet sem hatékonyan, sem szabályosan. Feltétlenül és folyamatosan erősíteni kell a kapcsolatunkat velük. Nem kérni akarunk, vinni szeretnénk nekik a mi módszereinkből, általuk pedig segíteni szeretnénk a Fővárosnak.

– Sokakat izgat a kérdés: jelenlegi tudomása szerint volt-e vagyonvesztés az elmúlt egy évben a BKIK-ban?
– Csak híreim vannak erről, mert bizonyos adatokhoz hihetetlenül nehéz volt hozzáférni az utóbbi időben.

Korai lenne arról beszélni, hogy információk szerint a tartalékkeret jelentősen csökkent.
A választás utáni első feladat az átvilágítás lesz, az esetleges vagyonvesztésről csak ez után lehet bármit is mondani.

– Korábban jelezte, a régi alapszabály jobb volt. Ez azt jelenti, hogy lesz visszarendeződés?
– Nem nevezném visszarendeződésnek. Álláspontunk szerint azonban a jelenlegi alapszabályunk 15 pontban nem felel meg a kamarai törvénynek. Jól felkészült jogászainkra kell támaszkodnunk. A kritizált alapszabály létrehozatalába sajnos ők nem is vehettek részt, mindez külső munka eredményként született.

– Mit szeretne mindenképpen megvalósítani az előttünk álló bő félév alatt? Milyen eredményekkel lenne elégedett?
– A kamarának száz alkalmazottja van, tagjai közül pedig mintegy nyolcszázan valamilyen társadalmi vezetői beosztásban dolgoznak. Számukra szeretnék jó hangulatot és a közös munkához jókedvet teremteni.

Szeretném elérni, hogy őszintén tudjunk egymással beszélni, s legyünk fogadókészek a jobb megoldásokra. Ha ezt sikerül megvalósítani, az óriási előre lépés lesz.

– És a munka terén?
– A kamarai működésnek megvannak a szabályai. A kamara elnökségének üléstervvel kell rendelkeznie, amire felkészülten kell mennie a tagozatok vezetőségének. Ergo a tagozati üléseknek megfelelő idővel kell megelőznie az elnökségi üléseket. Oda a küldötteket már tagozati véleménnyel felkészítve kell küldeni. El kell hagyni a szóbeli előterjesztéseket, vissza kell menni a kaptafához, ki kell alakítani a működési rendet, amelyet valamennyien ismerünk. El kell érnünk, hogy közösségi, kitárgyalt, jól megvitatott vélemények alapján hozzunk döntéseket a kamarában.

– Ez szinte egy intézkedési terv.
– Mindenféleképpen ebbe az irányban fogunk elindulni. Az első intézkedések között szerepel – ahogy már szó volt róla – a törvényességi helyzet visszaállítása. Nem elfogadható ugyanis, ha a kamarában különféle posztok tartósan betöltetlenek. A kamarában van olyan tagozat, amelyet helyettes vezet, működik olyan osztály, amelynek nincs osztályelnöke. Elő kell készíteni és a legsürgősebben kiírni ezekre posztokra a választásokat. Az üres helyek feltöltése is szükséges ahhoz, hogy a képviselet ezután törvényes és tisztességes legyen.

– Mondana erre egy példát?
– Amikor két évvel ezelőtt engem megválasztottak az alaposan megtépázott ipari tagozat elnökének, akkor a szervezetnek már évek óta nem volt teljes a vezetése. Az elmúlt két évben az ipari tagozat teljessé vált, a kamara húzó szervezeti egysége lett. Ebben az évben pedig már az ipari tagozat nélkül lényegében semmi sem történt. A tagozat egyfajta mintája is lehet a leendő kamarai működésnek.

Gyakran éri kritika a kamarai szolgáltatásokat, amelyeket a regisztráltak a regisztrációs díjukért, az önkéntes tagok a tagdíjukért „kapnak”. A vállalkozók mikor fogják érezni, hogy új vezetés áll a BKIK élén?
Remélem, már az első egy-két hónapban is. Intenzíven dolgozunk azon az új kapcsolatrendszeri formán, amely beköti a vállalkozásokat a kamarába, megvalósítva az oda-vissza áramló információk rendszerét.

Mi a kamarát szolgáltató szervezetként képzeljük el. A BKIK-nak olyan szolgáltatásokat kell tovább fejlesztenie – az ipari tagozat már meg is valósított néhányat –, amelyeket igénybe vehetnek a vállalkozók, s amelyekért nem fognak fizetni. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a vállalkozók a költségeiket kvázi lelakhassák.
Ezen az úton haladva tudunk hatékonyabban bekapcsolódni a gazdasági vérkeringésbe.

Horváth K. József

Forrás: Blogstar

A szerkesztő megjegyzése: Az interjút a Blogstar szerkesztőjének engedélyével közöljük.

About Author

LEAVE A REPLY