Home Magyar Hirek Külgazdaság Program a Versenyképesebb Magyarországért

Program a Versenyképesebb Magyarországért

0
Program a Versenyképesebb Magyarországért

“Nyilvánosságra hozták a Versenyképesebb Magyarországért programot, amely a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata alapján készült” – jelenti a a magyarországi eGov Hírlevél a Kamara Online bejelentése alapján.

 

„Nyilvánosságra hozták a Versenyképesebb Magyarországért programot, amely a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata alapján – többek között az MKIK részvételével – készült.
A „Program a versenyképesebb Magyarországért” című projekt a Pénzügyminisztérium gondozásában készült, a szakmai munka tekintélyes részét a minisztérium munkatársai végezték el. A tanulmány szándékaik szerint a reálgazdasági és pénzügyi tudással bíró szakemberek segítségével a külső környezet változó kihívásainak is megfelelni képes, magas potenciális növekedéssel jellemző gazdaságpolitika alapköveit rakja le.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács a 2018 tavaszán induló gazdaságpolitikai diskurzusban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tényalapú megközelítéssel olyan átfogó, több szakterületre kiterjedő gazdasági stratégiát alkosson meg, amely iránytűként szolgálhat akár a szűken vett, akár a szélesebben értelmezett szakmai közvélemény számára. A tanulmány megírását többek között azok az elemzések inspirálták, amelyek az elmúlt időszakban láttak napvilágot. Az írás különösen erősen támaszkodott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Nemzeti Bank, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium e tárgykörben megjelent munkáira.

A globális gazdaság rendkívül hosszan tartó növekedési periódusa a magyar gazdaságpolitika számára komoly előrelépésre nyújtott lehetőséget az elmúlt időszakban. Közgazdász körökben azonban erős konszenzus mutatkozik a tekintetben, hogy a „jó idők” hamarosan elmúlnak, a világgazdaság egén egyre komorabb felhők gyülekeznek. A szakmai diskurzusok a kibontakozó gazdasági visszaesés időpontját és mélységét kémlelik, a különböző régiókra gyakorolt kedvezőtlen hatását elemzik. Égető kérdésként jelentkezik, hogy a magyar gazdaság miképpen fog tudni alkalmazkodni a külső körülmények kihívásaira, a megváltozó gazdaságpolitikai helyzethez, miközben a kor által diktált elvárásokra is reagálnia kell – írja bevezetőjében Varga Mihály pénzügyminiszter, a Nemzeti Versenyképességi Tanács elnöke.

Új világgazdasági korszakba léptünk, ahol a technológiai változások alapvetően alakíthatják át a munkapiacot. A világgazdaság egyre gyorsabban változik és a következő években egyre több szakértő vár lassulást. Ezért nekünk még gyorsabban kell változnunk és erősödnünk ahhoz, hogy megőrizzük a stabilitást és megvédjük 2010 óta elért eredményeinket. Az elmúlt évek sikerei adnak nekünk alapot és erőt ahhoz, hogy megkezdjük a magyar gazdaság mennyiségi fordulatának minőségi fordulattá alakítását. A munkaerőnket, a tőkénket és a tudásunkat is a jelenleginél sokkal hatékonyabban tudnánk felhasználni. A legjobb nemzetközi tudásból, hazai fejlesztésből, hazai termeléssel, hazánkból induló, a világgazdasághoz közvetlen kapcsolódási pontokkal kell felépítenünk az új magyar értékláncokat – teszi hozzá az elemzéshez Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, az NVK tagja.

A program célkitűzése, hogy a hazai gazdaság fejlődése az Európai Unió átlagát 2 százalékponttal haladja meg. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok számbavételével négy olyan beavatkozási irányt azonosít, amely a jelenlegi makrogazdasági helyzetben a növekedés felgyorsulásához szükséges: az állami kiadások csökkentése, a beruházások ösztönzése, a kiszámítható beruházási környezet erősítése és a munkaerő-tartalékok kiaknázása.

A projekt néhány fontos megállapítása:

  • A foglalkoztatás terén elsősorban a veszélyeztetett korcsoportok (fiatalkorúak, kismamák, idősebb munkavállalók) esetében tűnik lehetségesnek az előrelépés, de hosszabb távon arra kell felkészülni, hogy a képzettségi szint emelésére helyeződik át a fókusz. Ebben a folyamatban jelentős szerep hárul a foglalkoztatási osztályokra, valamint a kereskedelmi és iparkamarákra.
  • A vállalkozások hosszabb távú, kölcsönös bizalomra épülő kapcsolata az állami szektorral kiemelt jelentőséggel bír. A vállalati környezet átalakítása során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magasabb hozzáadott értékű termelésre.
  • A költségvetési mozgástér tágulásával az adószerkezeten belül lehetővé válik a munkára rakodó és a beruházásokat visszafogó terhek csökkenése. A kis- és középvállalkozások részére elkészített adóbevallások (2021) gyorsabb és könnyebb ügyintézéssel járnak, előmozdítva a vállalkozások jogkövető magatartását.
  • Az ismeretanyagok elsajátításában a következő időszakban a képesség-centrikus oktatásra helyeződik át a hangsúly. Ez olyan tudást feltételez, ami az elméleti összefüggések mellett a gyakorlatban is hasznosítható. A tanulók alkalmazkodóképességét a munkaadói igények erőteljes megjelenése is előmozdítja.”

Forrás:
Program a Versenyképesebb Magyarországért; kamaraonline.hu/Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; 2019. február 28.

About Author

LEAVE A REPLY