Az exportfinanszírozás terén az idei első három hónap volt az első olyan negyedév, amikor az EXIM több hitelt adott a kkv-knak, mint a nagyvállalatoknak – hangzott el a HG Media „Fókuszban: A kereskedelmi mérleg” című konferenciáján. A rendezvényen a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségekről, a hazai élelmiszerek nemzetközi versenyképességéről, illetve a vállalkozások külpiacokra való jutását támogató uniós pályázati kiírásokról is szó esett.
„Az elmúlt négy évben a magyar export mértéke évről-évre rekordokat döntött. Tavaly a kivitel értéke meghaladta a 100 milliárd eurót” – emelte ki nyitó előadásában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta: az export értéke már eléri a GDP 90 százalékát, a kivitel döntő hatással van a nemzetgazdaság teljesítményére. Elmondta: a beruházás-ösztönzéssel foglalkozó ügynökség, a HIPA tavaly 96 nagy külföldi beruházást hozott Magyarországra, ami szintén történelmi rekordot jelent. Az exportmutatókhoz hasonlóan az elmúlt négy évben minden évben megdőltek a beruházási rekordok.
Nőtt a nemzetközi cégek belföldi beszállítói hányada
Kitért arra is, hogy az amerikai Site Selection magazin rangsorában Magyarország a világon a nyolcadik legvonzóbb befektetési, beruházási helyszínnek számít. A szaklap Kelet-Közép-Európában a HIPA-t választotta meg a legjobb befektetési ügynökségnek. Hozzátette: jelenleg 132 döntés előtti, külföldi cégek magyarországi beruházására vonatkozó projektet kezel a HIPA, amelynek tevékenységi köre kibővül az ipari parkok felügyeletével, miután a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. beolvad a szervezetbe.
A miniszter kiemelte: a kormányzat öt területen kívánja elősegíteni a magyar kkv-k nemzetközi versenyképességét. Az első három területet a munkaerőhiány kezelése, a kkv-k innovációra való felkészítése, illetve az exportpromóció, a kkv-k külpiaci megjelenésének elősegítése jelenti. A negyedik terület a magyar kkv-k nemzetközi vérkeringésben történő bekapcsolására vonatkozik. Ezzel kapcsolatban elmondta: a kormányzat 76 nagyvállalattal kötött stratégiai együttműködési megállapodást, amelynek keretében ezen cégek 55-ről 61 százalékra növelték a belföldi beszállítói hányadukat.
A kkv-k irányába tolódik el az EXIM hitelezése
Az ötödik területet az exportfinanszírozás kérdése fedi le, amellyel kapcsolatban a miniszter üdvözölte, hogy az állami hitelportfólióból egyre több kis cég részesül. Kiemelte: az idei első három hónap volt az első olyan negyedév, amikor több Eximbank-hitelt kaptak a kkv-k, mint a nagyvállalatok. A kihelyezett 44 milliárd forint 57 százaléka került a kis- és közepes vállalkozásokhoz. Dancsó József, az EXIM (a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) operációs vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsoltban elmondta: az EXIM hitelezése egyre inkább a kis- és közepes vállalkozások irányába tolódik el, ezért a szervezet működésének is ennek megfelelően kell majd átalakulnia. A tavaly év végi adatok szerint az EXIM-nek 1429 ügyfele van, aminek döntő része (1212 db) kkv. Az EXIM kkv-portfoliójának aránya pedig 33 százalékot tesz ki.
Nem lehet minden kelet-európai ország Kína kapuja
A kínai-magyar gazdasági kapcsolatokról szóló panelbeszélgetésen Vizi Balázs, a Tradeland Shanghai Trading Co. Kft ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy nem lehet minden kelet-európai ország Kína kapuja, e téren együtt kell működni a visegrádi országokkal. Pető Ernő, a ChinaCham Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke szerint Magyarország olyan logisztikai központ szerepet tud felkínálni, amelyen keresztül Kína le tudja bonyolítani az európai gazdasági expanzióját. Hangsúlyozta: a kínai üzletkötési kultúra teljesen más, mint az európai vagy az amerikai. „Nem lehet egyszerűen üzletet kötni a kínai cégekkel, de ha ez sikerül, akkor az már hosszú távra szól. Rejtélyes módon szeretnek minket a kínaiak” – mondta.
Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnök-tulajdonosa többek között az agráriumban lát exportlehetőséget a magyar vállalkozások számára. „Kína területének csak 6 százaléka megművelhető, így ebben a szektorban óriási importigény lesz” – mondta. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai gazdaság erősödése következtében egyre nagyobb importigény mutatkozik a komoly minőségi termékek iránt. Továbbá a technológiai tudástranszferben lát potenciált a kínai piacra való belépés terén.
Keresett a magyar élelmiszer
A hazai élelmiszerek exportlehetőségeiről szóló panelbeszélgetésen Losó Adrienn, a gyorsfagyasztott élelmiszerek gyártásával foglalkozó Mirsa Zrt. vezérigazgatója kiemelte: keresett a magyar élelmiszer a külpiacokon, mert jó minőségű, miután a hazai élelmiszerkönyvi előírások szigorúbbak, mint az uniós előírások. Kőrösi András, a Szatmári Malom Kft. kereskedelmi- és minőségirányítási vezetője saját szektorával kapcsolatban elmondta: a hazai malomiparban óriási termelési kapacitás van, ami exportpiacok nélkül nem lenne levezethető. „Ez a teljes hazai élelmiszeriparra általánosságban igaz lehet” – tette hozzá.
50 százalékos támogatásintenzitás külföldi vásárokon való megjelenésre
A vállalkozások külpiacokra való jutását támogató uniós pályázati kiírásokat Rapcsák Dániel, a Vanessia Kft szakmai igazgatója mutatta be. Jelenleg is elérhető a közép-magyarországi régió feldolgozóipari vállalkozásai számára az a konstrukció, amelynél maximum 10 millió forint támogatásra lehet pályázni többek között idegen nyelvű honlap létrehozásának, vagy külföldi kiállításon, vásárokon való részvétel finanszírozására. A kiírás 50 százalékos támogatásintenzitást tesz lehetővé. A GINOP-pályázatok között pedig van olyan kiírás is, amely az infokommunikációs ágazatban működő cégek által előállított termékek és szolgáltatások piacosítását, a nemzetközi piacokra való belépés támogatását célozza. Legfeljebb 40 millió forint támogatás vehető fel a konstrukcióban, 40 százalékos támogatási intenzitás mellett.
Kérdések és válaszok:
Fókuszban: A kereskedelmi mérleg
(Gyakorlati útmutatók az export-import oldaláról)
Magyarország exportfüggő?
- Alapvetően exportfüggő ország, mely jelentős mértékben függ:
- a külső beruházási tényezőktől
- a járműgyártástól: 2016-ban az ország export teljesítményének több mint 35 százalékát adta ez a szektor, jelenleg már csak a 28,5%-át. A járműipar ezzel lépéskényszer előtt áll, amit globálisan vezérel a modern ipari forradalom. Kulcs beruházási hatalmas sikerek elektromos motorok gyártása
- jelenleg 132 db beruházási projekt áll döntés előtt
- 2014-től minden évben rekordot dönt
- 2017-ben meghaladta a 100 milliárd forintot
- alapvetően exportfüggő ország, jelentős mértékben függ a járműgyártástól, ugyanis ebben a szektorban több mint 700 vállalat tevékenykedik, és e cégek adják az ország export teljesítményének több mint 35 százalékát
Koncepció, amely előre viszi a magyar gazdaság sikereit:
- Munkaerő kihívás kérdése
- adókedvezmények,
- benzintámogatás emelése,
- lakhatási támogatás,
- bérek emelése és a munkaerőköltség csökkentése versenyképesség
- Kis és Középvállalkozások (KKV) növekedésének támogatása
- Kutatási és fejlesztési tevékenység finanszírozása
- Technológiai beruházás támogatása
- Ipar 4.0 program
- Modern Vállalatok Programja (MPV)
- Szakmai tréningek, üzleti fórumok
- Finanszírozás kérdése
- közvetlenül vagy refinanszírozás keretében
- EXIM bank küldetése, hogy gazdaságpolitikai ösztönző eszközként támogassa a hazai exportáló vállalkozásokat, elősegítve a munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás növekedését és a magyar exportkapacitások bővülését. A KKV-k teszik ki a hitelek 57%-át.
- A magyar KKV bekapcsolása a nemzetközi piacra
- 55-ről 61%-ra nőtt a magyar beszállítók száma
EXIM bank szerepe az exportösztönzésben
Küldetés: A magyar vállalkozások exportpiacon való megjelenése és nemzetközi versenyképességük növelésének támogatása.
Célok:
- A magyar KKV exportpiaci pozíciójának javítása, beszállítói tevékenységük finanszírozási hátterének megerősítése
- Exportcélú beruházások, munkahelyteremtés ösztönzése
- A magyar export szektor, kiemelten a KKV szektor versenyképességének erősítése.
- A magyar pénzügyi közvetítő rendszer, azaz a bankrendszer hitelezési képességének és készségének erősítése a magyar bankrendszer hitelezési aktivitása hatalmasat lépett előre, nincs piaci rés a KKV szektor és a nagyvállalatok közt.
A növekedési pálya támogatása
Hogyan hat KKV szinten?
- Lehetőség: potenciális új tagok-, új fogyasztási igények-, új technológiák-, innovációs együttműködés külföldi partnerekkel
- Kihívás: erősödő nemzetközi verseny-, gyors változásra képes szervezet kialakítása-, szakképzett munkaerő
- Érdemes a KKV-nak hosszú távra (5-10 év) elkötelezni magukat külföldön?
- 2017-ben 4% fölötti volt a gazdasági növekedés, ezzel a magyar gazdaság felzárkózóban van az Unióhoz, DE 2018/19-ben lassuló növekedés várható.
- Fokozatosan érdemes, elsőre max. 1 vagy 2 piac megcélozásával! Meg kell nézni, hogy érett-e erre? Ha nem akkor segítségükre vannak képzések, illetve állami támogatások.
Euro bevezetése könnyítene a fizetéseknél árfolyamgát elkerülése
Munkaerőhiányra megoldás a gépesítés?
- elengedhetetlen a robotizáció, de vannak folyamatok, amelyekhez élő munkaerő szükséges
- Az Európai Unioban a magyar munkanélküliség helyzete javult, de ebbe benne vannak a közmunkások is.
Az építőipar 50%-nál van munkaerőhiány ukrán munkások felvétele, de a kevés pénz miatt ők sem szívesen jönnek.
A külföldi munkaerő nem megoldás.
- FONTOS az oktatás és képesítések fejlesztése, mert nincs szakképzett munkaerő „kiöregedett”. Bár a bérek nőnek, de a társadalmi elismertség még várat magára!
- Bérek drasztikus (50%) emelésére van szükség! Ezt a KKV-k nem tudják megtenni, mert tönkremennének. Központi állami tevékenység kell, adókedvezmények kellenek.
Lehet exportcikk a magyar oktatás? IGEN!
- Reáltudományokban magas szinten állunk, de ennek ellenére folyamatos a romlás az oktatásban. Fejleszteni kell, hogy versenyképesek maradjunk. az itthon előállított Innovációk létrehozása GDP növekedést eredményezne.
A KKV-k jelentős része bedolgozói funkciót lát el, így nem tud újítani. Ehhez tőkére van szüksége, és tőkehiány miatt megrekednek ezen a ponton.
A komoly innováció eléréséért a tudást meg kell venni!
- Ahhoz, hogy beilleszthető legyen az oktatás a nemzetközi értékláncba, meg kell tanítani a vállalkozókat a vevő megértésére és tiszteletére!
Mit hoz a jövő? Mivel lennének elégedettek a KKV-k?
- A Magyar Innovációs Szövetség létrejötte előrelépés
- Innovációs tevékenységek támogatása
- Oktatás fejlesztésére szánt források emelkedésére van szükség
- Ipar 4.0
- Magyarország tudatos segítése az innovációban
Mit ér a világpiacon a magyar élelmiszer?
- A ’70-es és ’80-as évek jó piaca miatt jó hírnévvel bírunk globális viszonylatban. A mai napig keresett a jó minősége miatt, hisz az élelmiszeripari előírások szigorúbbak, mint az EU-ban.
- Feldolgozásban nagyon jók vagyunk
- Bár az ár és a minőség szoros összefüggésben van, de a minőség a legfontosabb!
- Tud eleget termelni a magyar piac?
- Magyarország termelése erősen függ az időjárástól alkalmazkodni kell az időjáráshoz: pl. öntöző rendszerek kialakításával kiszámíthatóbbá lehet tenni a termelést, ezzel növelve a nyersanyagtermelést is. export piac nő, de a kis termőterületek miatt a minőségi tömegtermékek előállítása igen nehéz.
- Hogyan lehet eladni magunkat a világpiacon?
- Vállalkozói kultúra fejlődése kell! Fel kell mérni, hogy milyen ott a kulturális és gazdasági helyzet, ahova szeretnénk kerülni. Tisztelni kell a szokásokat!
- Jó szakember kell munkaerőhiány van
- Nyelv ismerete elengedhetetlen
- bizonyos termelési kapacitás elérése kell az export piacra
- A népesség növekedésével az élelmiszeriparé a jövő! fejleszteni kell! Központi megvalósítás kell!
Forrás: HG Media „Fókuszban: A kereskedelmi mérleg” című konferencia sajtóanyaga, AmHunCham NY Budapesti Képviseleti Iroda